5 évesen balerina akart lenni.
8 évesen űrhajós akart lenni.
10 évesen tanár akart lenni.
13 évesen orvos akart lenni.
16 évesen csak halott akart lenni...
Becsukom a szemeimet és azokra a napokra gondolok, amikor nem voltam mindig egyedül.
Tudod mi a legrosszabb az összetört szívben? Hogy még csak nem is emlékszel, hogy milyen volt azelőtt.
Néztél már bele egy olyan személy szemébe, akit szeretsz és jöttél rá, hogy az ember, akit ismersz, eltűnt?
Talán megbántam azt, hogy hogyan végződött a kapcsolatunk, de azt sosem fogom megbánni, amink volt.
- Miért csinálod mindig ezt velem?
- Micsodát?
- Egy hétig nem beszéltünk. Aztán hirtelen írsz, mintha mi sem történt volna. Eléred, hogy reménykedjek, aztán az orromnál fogva vezetsz. Mert tudod, hogy nem számít, mennyi ideig nem veszel rólam tudomást, mindig itt fogok rád várni.